A farsangi időszak egyik jellegzetessége a tréfás párviadal a húsos ételeket jelképező Konc király és a böjti ételeket megtestesítő Cibere vajda között. Vízkeresztkor Konc király győz, és megkezdődik a farsang. Húshagyókedden azonban Cibere vajda kerekedik felül, és beköszönt a böjti időszak.
Húshagyókedd éjjelén a vénlányok házának ajtaja elé hatalmas fatörzset helyeznek, hogy reggel ne tudjanak kimenni.
A farsangi időszak utolsó csütörtökén mindenki „degeszre” eszi magát. Elsősorban húst és zsíros ételeket fogyasztanak, hogy jó legyen a termés és kövérre hízzanak a disznók.
Maszkos felvonulás, mely a dél-magyarországi Mohács városában szokás. Hasonló a bolgár Kukerihez.
Az ifjak ijesztő jelmezekben járják az utcákat, táncolnak, s kereplőikkel és csengettyűikkel nagy zajt csapnak, hogy elűzzék a hideget és a gonosz erőket.
A felszentelt barkaágak gyógyításra, valamint a vihar és a villámlás távol tartására szolgálnak.
A kisze menyasszonynak beöltöztetett szalmabábu, mely a telet és a betegségeket személyesíti meg. A lányok énekszóval keresztülhordozzák az egész falun, majd a falu végén elégetik. Úgy tartják, hogy akik először emelik fel a kiszét, hamarabb férjhez mennek.
A villőág fűzfavesszőből készül, s szalagokkal és írott tojásokkal díszítik. A tavasz érkezését adja hírül.
A fiatal leányok körülhordozzák a faluban, minden háznál megállva, és énekkel egészséget és szerencsét kívánva.
Hasonló a bolgár Lázár-szertartáshoz.
